Ő megénekelte ami bennem rejtőzik jelenleg az egyik helyzettel kapcsolatban...
És igen, én vagyok benne a lány! A különbség csupán annyi, hogy én nem jöttem össze senkivel! Mármint rajta kívül... A fiú, meg nem is érzékeli, hogy ez van... De többé nem utalgatok, a fiúk úgysem vágják le az utalásokat... Most jön a face to face... Másfél év... :(
"Eddig egy lánynak vallottam őszintén szerelmet
Csak egy baj van a dologgal, hogy sohasem felejtek
Olyan leányzóról beszélek, aki rámnézett és meghaltam
Nem tudom, hogy de megkaptam, mégis elbasztam
A szürke hétköznapjaimnak ő volt a nagy ajándék
Voltak csókok, voltak hisztik, voltak parádék
Szóval szó ami szó nem egy átlagos kiscsaj
éreztem hű maradok hozzá, még akkoris ha megcsal
Aztán összejött egy sráccal, akit úgy hívtak hogy Zsolt
Jobb pasi mint Hasselhof, de agyában sötét folt volt
Mikor lány mellettem horkolt, már éreztem hogy gáz van
Én meg a lepedő alatt bőgtem a hálószobában
Aztán egy délelőtt azt mondta, jobb lenne ha pakolnék
Ő boldog nélkülem, én meg úgy teszek mintha az volnék
Tudom nem kapom vissza, hisz a szerencsém elkártyáztam
Akkor ráfáztam..akkor tényleg ráfáztam"
